Déclinaison / Conjugueur latin
| PRÉSENT |
| I sing. | obvallor |
| II sing. | obvallāris, obvallāre |
| III sing. | obvallātur |
| I plur. | obvallāmur |
| II plur. | obvallamĭni |
| III plur. | obvallantur |
| IMPARFAIT |
| I sing. | obvallābar |
| II sing. | obvallabāris, obvallabāre |
| III sing. | obvallabātur |
| I plur. | obvallabāmur |
| II plur. | obvallabamĭni |
| III plur. | obvallabantur |
| FUTUR SIMPLE |
| I sing. | obvallābor |
| II sing. | obvallabĕris, obvallabĕre |
| III sing. | obvallabĭtur |
| I plur. | obvallabĭmur |
| II plur. | obvallabimĭni |
| III plur. | obvallabuntur |
| PARFAIT |
| I sing. | obvallatus, a, um sum |
| II sing. | obvallatus, a, um es |
| III sing. | obvallatus, a, um est |
| I plur. | obvallati, ae, a sumus |
| II plur. | obvallati, ae, a estis |
| III plur. | obvallati, ae, a sunt |
| PLUS-QUE-PARFAIT |
| I sing. | obvallatus, a, um eram |
| II sing. | obvallatus, a, um eras |
| III sing. | obvallatus, a, um erat |
| I plur. | obvallati, ae, a eramus |
| II plur. | obvallati, ae, a eratis |
| III plur. | obvallati, ae, a erant |
| FUTUR ANTÉRIEUR |
| I sing. | obvallatus, a, um ero |
| II sing. | obvallatus, a, um eris |
| III sing. | obvallatus, a, um erit |
| I plur. | obvallati, ae, a erimus |
| II plur. | obvallati, ae, a eritis |
| III plur. | obvallati, ae, a erunt |
| PRÉSENT |
| I sing. | obvaller |
| II sing. | obvallēris, obvallēre |
| III sing. | obvallētur |
| I plur. | obvallēmur |
| II plur. | obvallemĭni |
| III plur. | obvallentur |
| IMPARFAIT |
| I sing. | obvallārer |
| II sing. | obvallarēris, obvallarēre |
| III sing. | obvallarētur |
| I plur. | obvallarēmur |
| II plur. | obvallaremĭni |
| III plur. | obvallarentur |
| PARFAIT |
| I sing. | obvallatus, a, um sim |
| II sing. | obvallatus, a, um sis |
| III sing. | obvallatus, a, um sit |
| I plur. | obvallati, ae, a simus |
| II plur. | obvallati, ae, a sitis |
| III plur. | obvallati, ae, a sint |
| PLUS-QUE-PARFAIT |
| I sing. | obvallatus, a, um essem |
| II sing. | obvallatus, a, um esses |
| III sing. | obvallatus, a, um esset |
| I plur. | obvallati, ae, a essemus |
| II plur. | obvallati, ae, a essetis |
| III plur. | obvallati, ae, a essent |
| IMPÉRATIF |
| PRÉSENT |
| II sing. | obvallāre |
| II plur. | obvallamĭni |
| FUTUR |
| II sing. | obvallātor |
| III sing. | obvallātor |
| II plur. | |
| III plur. | obvallantor |
| PARTICIPE |
| PARFAIT |
| obvallatus, a, um |
| INFINITO |
| PRÉSENT |
| obvallāri |
| PARFAIT |
| Singolare: | obvallatus, a, um esse |
| Plurale: | obvallati, ae, a esse |
| FUTUR |
| obvallatum esse |
| GERUNDIVO |
| obvallandus, a, um | |